Website designer - [GLA]KomondorHun

AJÁNLOM AZ OLDALT

Tartalom

Főoldal

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Menü

Látogató Számláló

Indulás: 2012-11-18

Linkek

Magyar páncélosok

Hasznos infók - videók

Reklám

Zene

44M Tas

A 38 tonnásra tervezett Tashoz nagyobb teljesítményű motorra volt szükség, de csak a Turán motorja állt rendelkezésre. Ezért két darab 260 LE-s Turán motor került beépítésre párhuzamosan, egy közös hajtóművel és egy 2x5 fokozatú bolygóműves sebességváltóval együtt. A futóműnél a Toldinál és a Turánnál tapasztaltakat figyelembe vették, és ezért nem torziós rugózással készítették, oldalanként 3 pár laprugókra is támaszkodó középnagyságú görgőpárt alkalmaztak. A Weiss Manfréd gyár mérnökei a Tasnál még egy lényeges műszaki problémát oldottak meg: a páncéltestet hegesztették és csak minimális mennyiségben használtak szegecseket. A harckocsiba egy 75 mm-es 43M magyar páncéltörő ágyút kívántak elhelyezni, ehhez kellett egy új tornyot kialakítani. 1944 tavaszán a hegesztett törzs és a torony elkészült, a páncéltestbe a futóművet, a motorokat és a meghajtást beépítették. 1944. július 27-én a Tas szerelési munkáit az amerikai légitámadás miatt abba kellett hagyni, ugyanis a bombázás a szerelő- és a gépműhelyt elpusztította. A leszakadó csarnok rádőlt a harckocsira, amely kiégett.

Ugrás: navigáció, keresés

A(z) „44M Tas” lehetséges további jelentéseiről lásd: Tas (egyértelműsítő lap).

44M Tas
Általános tulajdonságok
Személyzet	5
Hosszúság	9,20 m
Szélesség	3,50 m
Magasság	3,0 m
Tömeg	38 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	20–120 mm
Elsődleges fegyverzet	43 M típusú 75 mm-es harckocsiágyú
Másodlagos fegyverzet	2 db 34/40A M típusú 8 mm-es géppuska
Műszaki adatok
Motor	2 db Weiss Manfréd V–8H 8 hengeres benzinmotor
Teljesítmény	2 × 194 kW (260 LE)
Felfüggesztés	laprugós, 2 × 3 görgőpár
Sebesség	45 km/h
Fajlagos teljesítmény	10,3 kW/t
Hatótávolság	kb.200 (becslés) km

A 44M Tas a Weiss Manfréd Művekben kifejlesztett magyar nehézharckocsi. 1944-ben egy bombázás során a prototípus már elkészült darabjai megsemmisültek, a fejlesztési programot a nyersanyaghiány miatt teljesen feladták.

Története

A magyar hadvezetés 1943 tavaszán döntött egy 75 mm-es löveggel felszerelt nehézharckocsi beszerzéséről. Erre azért került sor, mert a Magyar Királyi Honvédség páncélosai alulmaradtak a szovjet Vörös Hadsereg közepes (T–34) és nehéz (KV–1) harckocsijaival szemben, melyek 76,2 mm-es lövegükkel lényegesen hatékonyabbnak bizonyultak a gyenge fegyverzetű és vékony páncélzatú magyar harckocsiknál.

A Tas harckocsi fejlesztési munkálatait a Weiss Manfréd gyár mérnökei végezték. A munka során a német PzKpfw III futóművét vették alapul, mely a felázott talajon is kiválóan működött. A meghajtási rendszer alapjául a modern harckocsitípusok esetében alkalmazott megoldást választották. A motor a Tas mellső lánckerekeit hajtotta, ez jobb terepjáró képességet és könnyebb karbantarthatóságot eredményezett. A felépítményt a korabeli magyar harckocsikkal ellentétben nem függőleges, hanem döntött lemezekből állították össze, és nem szegecselést, hanem hegesztett kötéseket alkalmaztak. A legnagyobb problémát a megfelelő motor és fegyverzet kiválasztása jelentette. Nem állt rendelkezésre ugyanis a 38 tonnás harckocsinak megfelelő mozgékonyságot biztosító nagy teljesítményű motor. Ezért a Turán harckocsiknál alkalmazott motorból két darabot építettek be. A harckocsi így műúton elérte a 45 km/h-s sebességet. Fő fegyverzetként a fejlesztés alatt álló 43M harckocsiágyút szerelték a prototípusba, abban reménykedtek, hogy a sorozatgyártású változatokba már Panther típusú harckocsikon is alkalmazott német KwK 42 L/70 ágyút építhetik be.

1944 nyarára a Weiss Manfréd Művek elkészítette a harckocsi darabjait, és a csepeli üzemben megkezdődött a prototípus összeszerelése. 1944. július 27-én szövetséges légitámadás érte a gyárat, és az üzemcsarnokkal együtt a félkész jármű is megsemmisült. A prototípus helyreállítására az elszenvedett károk és a fokozódó nyersanyaghiány miatt már nem adódott lehetőség.